Tervezett program

Péntek (02.04.)
Szombat (02.05.)Vasárnap (02.06.)
Paksi kirándulás
9:00 – 10:10
Felsmann Balázs
Zöldenergia-átmenet kihívásai


9:30 – 10:30
Pokol Gergő
Hullámok és gyors részecskék fúziós plazmákban


10:30 – 11:30
Cséfalvay Edit
Biogyújtófolyadékot emissziós és környezetvédelmi vizsgálata

10:45 – 12:15
Zoletnik Sándor
Építsünk végre fúziós reaktort!

11:30 – 13:00
Ebédszünet


13:00 – 14:10
Molnár Mihály
A radiokarbon (C-14) környezeti méréseinek szerepe a hazai nukleáris energiatermelés és a bioüzemanyagok kapcsán


14:45 – 16:15
Hirn Attila
A kozmikus sugárzás vizsgálata az Energiatudományi Kutatóközpontban és a REMRED Kft.-ben

Az előadások absztraktjai

Február 5. Péntek

Felsmann Balázs: Zöldenergia-átmenet kihívásai

Cséfalvay Edit: Biogyújtófolyadékok emissziós és környezetvédelmi vizsgálata

A fosszilis tüzelőanyagok megújulókkal történő leváltását mind az energiaszektor, mind a vegyipar szem előtt tartja. Míg az energiatermelés során a fosszilis tüzelőanyagok alkalmazását jelenleg nem tudjuk nélkülözni, addig a vegyipar egyes szegmenseinek fosszilisről biomassza eredetű nyersanyag forrásra történő átállítása megvalósítható. A vegyipar biomassza alapra történő átállítása már 20 éve foglalkoztatja a tudósokat és a mérnököket. A kutatás kezdetén összegyűjtötték, hogy a biomasszát alkotó lignocellulóz (cellulóz, hemicellulóz, lignin) részeiből milyen vegyületeket tudnak előállítani, azonban ezek ipari méretben történő megvalósítása további kérdéseket vetett fel. Az intenzív, ipari támogattságú kutatások eredményeképp már több vegyület esetén értek el áttörő eredményt,és ipari mértékű előállítást is megvalósítottak az Initial Platform Chemicals (ICP) vegyületekre. Ez alátámasztja, hogy a biomassza nagyon fontos faktora a szénalapú vegyületek fenntartható felhasználásának. Azonban a mennyiség egy kritikus tényező a biomassza alapú vegyipari technológiák kereskedelme során. A kőolaj alapú vegyipar legnagyobb mértékben előállított terméke az etilén képviselőjét millió tonnás mennyiségekben alkalmazzuk, míg a szintén fosszilis eredetű gyújtófolyadékok alkalmazása csak ezer tonnás mértékű, így indokolt annak vizsgálata, hogy a jelenleg kereskedelmi forgalomban kapható fosszilis eredetű gyújtófolyadékok lecserélhetők-e biomassza eredetű gyújtófolyadékokkal, és hogy azok milyen tulajdonságokkal rendelkeznek.

A fizikai-kémiai tulajdonságok elemzése alapján kiválasztható a várhatóan legkisebb környezeti terheléssel járó gyújtófolyadék, de ezek gyakorlati alkalmazása során meg kell vizsgálni az égetésükből eredő esetleges emissziót. Amennyiben a fizikai-kémiai és égetési tulajdonságok kedvezőek, a választott biogyújtófolyadékok előállítását környezeti fenntarthatóság is érdemes megvizsgálni. A környezeti fenntarthatóság értékelésére nemrégiben kidolgozott új mérőszám, az Etanol Ekvivalens (EE) nemcsak szakemberek számára, hanem széles körben közérthető mérőszám és alkalmas szénalapú termékek, valamint folyamatok energiaszükségletének vizsgálatára, összehasonlítására, környezeti értékelésére. Az újratermelődési mutató az erőforrás-helyettesítés fenntarthatósági értékék jelenti (SV rep), a hulladékkezelési mutató pedig az előállítás során keletkező hulladék sorsának fenntarthatósági értékeit jelenti (SV waste) és mindkettő az etanol ekvialensre épül. Ezeket a párhuzamos ellenállások kapcsolásának elvén aggregálva kapjuk a fenntarthatósági mutatót (SUS ind), amely alkalmas biogyújtófolyadékok bioetanolból történő előállításának értékelésére. Az előadás során a fenntarthatósági értékelés a n-butanol példáján keresztül kerül bemutatásra.

Molnár Mihály: A radiokarbon (C-14) környezeti méréseinek szerepe a hazai nukleáris energiatermelés és a bioüzemanyagok kapcsán

A szén radioaktív izotópja (C-14, radiokarbon) természetes és mesterséges forrásokból is jelen van környezetünkben. A régészeti alkalmazásokon (kormeghatározás) túl ma már a nukleáris környezetvédelem, a bioüzemanyag gyártás vagy éppen a bioműanyagok termelése, kutatása kapcsán is egyik meghatározó jelentőségű izotóp a C-14. Az előadásban bemutatásra kerül a C-14 módszer alkalmazásainak köre a hazai környezetvédelemben és ipari kutatásban, néhány valós példán keresztül.

Hirn Attila: A kozmikus sugárzás vizsgálata az Energiatudományi Kutatóközpontban és a REMRED Kft.-ben

Az Energiatudományi Kutatóközpont egyike azoknak a kutatóhelyeknek, melyek Magyarországon legrégebben foglalkoznak űrkutatással. Ennek eredményeképpen már mintegy nyolcvan, az EK-ban, illetve annak jogelődjeiben készített magyar eszköz jutott fel geofizikai rakéták, műholdak, bolygóközi szondák, emberes űrhajók és űrállomások fedélzetén a világűrbe. Az Európai Űrügynökség (ESA) megbízásából az Űrkutatási Laboratórium jelenleg a Hold körüli pályán az Artemis-program keretében megépülő űrállomás, a Lunar Gateway első európai belső műszeregyüttese, az IDA (Internal Dosimetry Array) dózismérő kísérlet megvalósíthatóságán és alapkoncepcióján is dolgozik. A berendezés része lesz az EK-ban fejlesztett TRITEL háromtengelyű űrdozimetriai teleszkóp. A rendszer központi egységét az EK spin-off cége, a REMRED Kft. fejleszti, mely a hazai űripar szempontjából az egyik legjelentősebb technológiai fejlesztés. Előadásomban ismertetem a laboratóriumunkban folyó főbb kutatási irányokat és zászlóshajó projekteket.

Pokol Gergő: Hullámok és gyors részecskék fúziós plazmákban

A magfúzió a kimeríthetetlen, tiszta és biztonságos energiatermelés ígéretét hordozza. Az előadásban összefoglalom az elképzelés magfizikai és plazmafizikai fizikai alapjait, mutatok példákat konkrét technikai megvalósításra, és vázolom az előttünk álló utat, ami a tényleges hasznosításhoz vezethet. Az előadás során kiemelt figyelmet fordítunk a plazmahullámok és a nem termikus részecskepopulációk szerepének megértésére.

Zoletnik Sándor: Építsünk végre fúziós reaktort!

A fúziós reaktorról hatvan éve állítják, hogy 30 év múlva lesz kész. Közben azért történtek dolgok, többek között várhatóan 5 éven belül mutatja majd az első életjeleket az ITER nevű reaktor teljesítményű fúziós kísérlet. Ennek fizikai-technikai problémáiról, a tényleges reaktorhoz való továbblépésről, és az elmúlt években feltűnt privát fúziós vállalkozásokról lesz szó az előadásban. Külön szólunk a hazai fejlesztésekről is.