Tervezett program:

Péntek (február 7.)	Szombat (február 8.)
10:00-12:00 Regisztráció	9:30-10:00 Regisztráció
12:00-13:00 Barta Veronika (HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet): Űrplazma a Földről nézve – az ionoszféra monitorozása és vizsgálata	10:00-11:00 Vincze Miklós (ELTE Elméleti Fizikai Tanszék, HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet): Fizika a háromdimenziós korcsolyapályán: mikrogravitációs kísérletek
13:00-13:15 – szünet	11:00-11:15 – szünet
13:15-14:15 Deme Barnabás (ELTE Csillagászati Tanszék, Szegedi Tudományegyetem Bajai Obszervatóriuma): A Kepler-probléma és ami azon túl van	11:15-12:15 Pál András (HUN-REN CSFK, Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet): Az első magyar asztrofizikai műhold, ami a világ legkisebb űrcsillagászati műszere is egyben
14:15-15:00 – ebédszünet	12:15-13:00 – ebédszünet
15:00-16:00 Detre Örs Hunor (Magyar Űrkutatás Nonprofit Kft): Új űrkutató diákprogram az égen: az Első Magyar Diákszatellit Konstelláció	13:00-14:00 Heilig Balázs (HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet, ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék, Űrkutató Csoport): A csatolt magnetoszféra-plazmaszféra-ionoszféra rendszer
16:00-16:15 – szünet	14:00-14:15 – szünet
16:15-17:15 Lichtenberger János (ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék, Űrkutató Csoport): Mit, hogyan és hol mérünk az űridőjárásban: műholdas mérések és műszerek	14:15-15:00  Bór József (HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet): A légkör elektromos eredetű fényjelenségeinek a megfigyelése a világűrből – kapcsolódó kutatások a HUN-REN FI-ben
	15:00-15:30 – szünet
	15:30-17:00 Szabad program: Közös társasjátékozás

 

Az előadások kivonatai:

Barta Veronika: Űrplazma a Földről nézve – az ionoszféra monitorozása és vizsgálata

Az ionoszféra a földi légkör napsugárzás által részben ionizált tartománya, amely 60–1000 km között helyezkedik el. Az ionoszféra egy dinamikusan változó határréteg a külső plazmakörnyezet és a semleges légkör között, melyet különböző hatások érnek mind felülről, a világűr irányából (elsősorban a naptevékenységhez kapcsolódóan), mind alulról, a semleges légkör irányából (pl. intenzív troposzférikus események: hidegfrontok, zivatarok). Az ionoszféra földbázisú megfigyelése ún. ionoszondákkal történik, melyek segítségével az egyes rétegek elektronsűrűségét lehet megfigyelni a magasság függvényében. A változások megfigyelésével és a hátterében zajló összetett fizikai folyamatok vizsgálatával, megértésével foglalkozik a HUN-REN FI Ionoszféra Kutatócsoportja. Az előadás során betekintést nyerhetünk a mérési technikába, adatelemzésbe, és legfrissebb, izgalmas kutatási eredményekbe, mint pl. milyen változásokat okozott Európa felett a Hunga-Tonga vulkánkitörés, avagy hogyan látta az ionoszonda a 2024 májusi sarki fényt.

Deme Barnabás: A Kepler-probléma és ami azon túl van

Legyen szó akár a legkülönfélébb égitestek, akár az ezeket megfigyelő űreszközök mozgásáról, az égi mechanikai alapismeretek elengedhetetlenek a csillagászati eredmények teljeskörű megértéséhez. Az előadásban egyszerűsítő feltevések mellett igyekszünk egy olyan intuitív szemléletet kialakítani, amelyben mind a Kepler-probléma, mind pedig annak alapvető perturbált esetei könnyen áttekinthető.

Detre Örs Hunor: Új űrkutató diákprogram az égen: az Első Magyar Diákszatellit Konstelláció

Az előadás betekintést nyújt egy valódi nagy űrműszer, a JWST építésének kulisszatitkaiba. Mindezeket olyan izgalmas történetekkel fűszerezzük, amiket nem olvashatsz az újságokban. Hogy készül egy űrműszer? Melyek voltak a fejlesztés legfontosabb lépései? Miért tartott ennyi ideig? Miért érdemes űrkutatónak menni? Valamint a legfontosabb: mit kell tegyél ha te is ilyen programba akarsz cseppenni? A 21. század űrversenye már elkezdődött, és az űrszektor 2030-ra elérheti a 700 milliárd EUR-t. Magyarország új korszakának meghatározó szereplői ma még egyetemisták és középiskolások – azaz ti! A Webb fejlesztéséből szerzett tapasztalatokat felhasználva célunk, hogy egyetemi hallgatókat és tehetséges középiskolásokat bevonva egy közös, nyílt forráskódú oktatási műholdplatformot hozzunk létre, amely több egyetem összefogásával és nemzetközi partnerek segítségével alapozza meg Magyarország első műhold-konstellációját. A program gyakorlati űrkutatási és fejlesztési tapasztalatot nyújt, nemzetközi együttműködési modellekre épít, és hosszú távon megerősítheti hazánk szerepét a világűrben. A csapatmunka, amely a James Webb Űrteleszkóp fejlesztésében is sikerrel alkalmazott, világszerte elismert modellre épül, és biztosítja a hatékony, kooperatív munkakörnyezetet. Ha érdekel az űrkutatás, mérnöki fejlesztés vagy tudományos kutatás, és szeretnél egy úttörő űrprojekt részese lenni, itt a lehetőség! Csatlakozz hozzánk, és építsd velünk a jövőt az űrben!

Lichtenberger János: Mit, hogyan és hol mérünk az űridőjárásban: műholdas mérések és műszerek

Az űridőjárásban a földkörüli térségben a sugárzási övek legfontosabbak, amelyek a velük átfedésben lévő plazmaszférával, belső magnetoszférával és a gyűrűárammal együtt mágnesezett plazmából állnak. Ahhoz, hogy űridőjárási modelleket hozzunk létre és előrejelezzük a várható eseményeket, ismernünk/mérnünk kell a háttér mágneses terét, a plazma tulajdonságait és a benne megjelenő/terjedő elektromágneses hullámokat is. Az előadásban a legfontosabb mérési elveket és műszereket is bemutatjuk.

Vincze Miklós: Fizika a háromdimenziós korcsolyapályán: mikrogravitációs kísérletek

A Nemzetközi Űrállomáson zajló kísérletek túlnyomó többsége nem az űrbéli kozmikus környezet, hanem a súlytalanság miatt fellépő érdekes jelenségeket vizsgálja. A Földet nagyjából másfél óra alatt “körbeeső” ISS fedélzetén uralkodó állapotot “mikrogravitációnak” szokták nevezni. De helyes-e ez az elnevezés? Az előadásból kiderül majd, ahogy arra is láthatunk majd példákat, hogy a tudomány sok területén (a folyadékdinamikától az anyagtudományon át a biológiáig) hogyan segítheti a mikrogravitációs kutatás a természeti törvények jobb megértését.

Pál András: Az első magyar asztrofizikai műhold, ami a világ legkisebb űrcsillagászati műszere is egyben

2021 márciusának végén állt földkörüli pályára a GRBAlpha, egy egy egységes, azaz 1U CubeSat méretű kisműhold. Ennek a missziónak a célja olyan detektor-rendszerek működésének demonstrálása, mellyel az ismert Világegyetem legenergetikusabb kitöréseit, a gamma-felvillanásokat detektálhatjuk valamint fizikai paramétereit pontosíthatjuk. Maga a műhold egy kb. 10x10x11 centi méretű “kocka”, melynek nagyjából az 1/3-át foglalja el a szcintillációs detektor valamint a hozzá kapcsolódó adatgyűjtő-adat(elő)feldolgozó elektronika. A GRBAlpha egy teljes értékű, önálló asztrofizikai űrküldetésnek is tekinthető, mellyel már több mint száz gamma-felvillanást karakterizáltunk. Az előadásban az elejétől a végéig bemutatjuk ezt a missziót, azaz az ötletelés fázisától kezdve a fejlesztés-tervezésen át a felbocsátásig valamint a rutinszerű, tudományos üzemeltetésig.

Heilig Balázs: A csatolt magnetoszféra-plazmaszféra-ionoszféra rendszer

Az előadás a Föld körüli térség, a nemzetközi irodalomban mindinkább Geospace-ként emlegetett tartomány hideg (termikus) plazmájának alapjelenségeit, és az ezek megismerését célzó hazai kutatásokat mutatja be. A magnetoszféra hideg plazmájának fő forrása az ionoszféra. Nyugodt nappali időszakokban a magnetoszférába ágyazott plazmaszféra az ionoszférából töltődik fel és éjjelente oda is ürül vissza. Geomágneses viharok idején az egész rendszer felbolydul, a felerősödő konvektív elektromos tér a plazmaszféra gyors erózióját idézi elő. A plazmaszféra és ionoszféra alrendszerek plazmájának tulajdonságai, viselkedése sok szempontból eltérőek. A két rendszer ugyanakkor többszörös csatolásban van, a csatoló mechanizmusok a mágneses tér topológiájához igazodnak. Az alrendszerek viselkedése nem érthető meg önmagában, csak a csatolások és a teljes redszer figyelembe vételével.
Az előadás betekintést nyújt a jelenségcsoport vizsgálatát célzó már lezárt, futó és tervezett projektekbe, a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetben és az ELTE Űrkutató Csoportjában folyó munkába.

Bór József: A légkör elektromos eredetű fényjelenségeinek a megfigyelése a világűrből – kapcsolódó kutatások a HUN-REN FI-ben

A közeljövőben második alkalommal juttat Magyarország embert a világűrbe. A kiválasztott űrhajós tudományos küldetése során számos kísérlet elvégzésében játszik majd meghatározó szerepet. A HUN-REN soproni székhelyű Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetének (FI) javaslata is szerepel a tudományos program földmegfigyelés szegmensében. A javasolt észleléssorozat a villámaktivitás és a felső légkörben ennek hatására kialakuló kisülési fényjelenségek megfigyelését célozza a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről. Az előadás áttekinti javasolt észlelési kísérlet hátterét, főbb előzményeit és célkitűzéseit, valamint szól azokról az aktuális kutatási projektekről a FI-ben, amelyek összefüggenek a tervezett űrmisszióval, és amelyekbe lehetőséget kínálunk a bekapcsolódásra.