Tervezett program

január 29.- Péntek január 30.- Szombat január 31.- Vasárnap
10:00-11:30  –

Trócsányi Zoltán:

Fermionok tömege a standard modellben

Horváth Dezső:

Neutrínókísérletek szerte a világban

11:40-13:10  –

Trócsányi Zoltán:

A PMNS-mátrix és lehetséges következményei és megjelenésének lehetséges magyarázata

Nándori István:

Szupergyors neutrínók?

13:10-14:10 Ebédszünet Ebédszünet
14:10-15:40  Regisztráció

Patkós András:

A neutrínófizika történetének első fél évszázada

Szücs Tamás:

A neutrínók magfizikai forrásainak kísérleti vizsgálata

Újvári Balázs:

Hova tegyem a detektort?

15:50-17:20  Trócsányi Zoltán:

A neutrínók íz-rezgésének felfedezése

 Barnaföldi Gergely:

Milyen volt az anyag az ősrobbanás utáni
pillanatokban

 Pásztor Gabriella:

A Nagy Hadronütköztető: ablak az ismeretlenre


január 29. Péntek:

Patkós András: A neutrínófizika történetének első fél évszázada

Trócsányi Zoltán: A neutrínók íz-rezgésének felfedezése


január 30. Szombat:

Trócsányi Zoltán: Fermionok tömege a standard modellben; A PMNS-mátrix és lehetséges következményei és megjelenésének lehetséges magyarázata

Szűcs Tamás: A neutrínók magfizikai forrásainak kísérleti vizsgálata

Manapság a napneutrínók detektálásának precíziós korát éljük. A napneutrínó hozamok kísérleti értéke mára pontosabb, mint a Napmodell által jósolt hozambizonytalanság. Mindennek a legfőbb oka a Napmodellben használt magreakció ráták bizonytalansága.  A modell pontosságának javításával megnyílna az út, hogy a neutrínók segítségével közvetlenül belelássunk csillagunk központjának működésébe.
Az előadásban bemutatom a reakcióráták bizonytalanságának csökkentésére irányuló kísérleti vizsgálatok módszereit, eredményeit és nehézségeit. Ezzel kapcsolatban bemutatom az Atomki Nukleáris Asztrofizikai csoportjának hazai és külföldi munkáit, és jövőbeli terveit.

Barnaföldi Gergely: Milyen volt az anyag az ősrobbanás utáni
pillanatokban


január 31. Vasárnap,

 

Horváth Dezső: Neutrínókísérletek szerte a világban [pdf]

Előadásomban rövid bevezető után áttekintek néhány neutrínókísérletet a rengetegből:

  • Az SN1987A szupernova neutrínóinak észlelését
  • A Majorana-neutrínó felfedezését célzó NEMO2-t
  • Az oszcillációt észlelők közül hármat: SKK, SNO és OPERA
  • A reaktorneutrínókat figyelő Daya Bay-t
  • A steril neutrínót kereső LSND-t és MiniBooNe-t
  • A neutrínótömeget mérő KATRIN-t
  • A kozmikus neutrínókat figyelő IceCube-ot

Nándori István: Szupergyors neutrínók? [pdf]

Részecskefizikai modelleket magátol értetődően Lorentz invariáns módon építünk

fel. Lehet-e egyáltalan a Lorentz szimmetriát sértő elméleteket komolyan venni?

Az előadásban ezt a kérdést járom körül kapcsolódva egy, a neutrínó tömeg

mérésére adott kisérleti javaslatunkat bemutato publikációhoz.

Újvári Balázs: Hova tegyem a detektort? [pdf]

Ha az SPS 450GeV-es protonjai egy celtargyon pionokat keltve, azok tovabb bomolva neutrinokat hoznak letre, a celtargy vastagsaga es egy mogotte elhelyezkedo magneses ter nagysaga fuggvenyeben a neutrinok erkezesi helye es ideje valtozhat. Mi az az optimalis pozicio, ahova elhelyezve a detektort, elvegezheto a meres. Mi lesz a meres? Milyen detektor?

Az elemzeshez a Geant 4.10 es a Root 6 keretrendszert hasznaltam.

Pásztor Gabriella: A Nagy Hadronütköztető: ablak az ismeretlenre